Megfelelő fejlesztési módszer akkor választható ki, ha...
Fejlesztés menete
|
Képességfejlesztő módszerek, amelyeket alkalmazunk
|
Néhány szó a fejlesztés egyes területeiről - Tóthné Székely Évától
"Az elsőre csak nyugtalannak tűnő vagy szokatlanul viselkedő gyerek fejében ezernyi különféle folyamat működhet jól vagy rosszul. A fejlesztés sosem fókuszálhat csak az egyik vagy a másik területre, hiszen ezek kiegészítik egymást, így a fejlesztés is komplex módon történik. Az először bonyolult és ijesztő módszerek másodjára ugyanolyan bonyolultnak tűnnek, de már kevésbbé ijesztőnek, hiszen Ön is érti már, hogy mi történik és miért gyermekével a képességfejlesztés során. Itt igyekeztem Összefoglalni szakzsargontól mentesen, hogy mi is történik az egyéni fejlesztés során és miért.
Ha kérdése van, tegye fel, örömmel válaszolok."
Ha kérdése van, tegye fel, örömmel válaszolok."
Beszédészlelés és beszédmegértés, a tiszta beszéd fejlesztése
A jól kialakult beszédhangok biztosítják, hogy a gyermek képes legyen anyanyelve beszédhangjait, hangkapcsolatait, szavait hibátlanul kiejteni. Ugyanakkor fontos, hogy a gyermek képessé váljon a mások által kiejtett beszédhangok, hangsorok felismerésére, a szavak, mondatok megértésére.
Az elhangzó beszéd feldolgozásának folyamata három nagy területre osztható:
A gyerekek beszédfejlődésének üteme nagyon különböző lehet. Megkésett, vagy zavart beszédfejlődésre csak a három éves kor után tapasztalt jelentős eltéréseknél kezdünk gyanakodni, de ilyenkor sem biztos, hogy komoly, szervi vagy lelki oka van az elmaradásnak. A gyermek beszédprodukciójában jelentkező hibák (beszédhibák) jól észrevehetőek, azonban a beszédészlelésben vagy a beszédmegértésben - vagy mindkettőben - meglévő problémák sokáig nem derülnek ki. Ha a gyermek értelmes, és különféle módon ellensúlyozza beszédzavarát, akkor a problémák a szülők és a környezet elől is rejtve maradnak, és sajnos súlyosbodhatnak. Ezért, ha ezek gyanúja felmerül, célszerű a logopédus, gyógypedagógus szakemberhez fordulni, aki a fejlesztés játékos eszközeivel, a szülővel való folyamatos együttműködésben tudja a korrigálni a hibákat. A magatartás, hiperaktivitás, hipermotilitiás problémáinak felmérése és kezelése
Hiperaktivitás jellemző tünetei:
A gyermeknek nagy a mozgásigénye, rosszul tűri a monotóniát, nagy benne az újdonság iránti vágy. Ha kevésbé érdekes a tananyag, vagy csak egyszerűen nem sikerül felkelteni és fenntartani az érdeklődését, akkor előfordul, hogy nem tudja végig ülni a tanítási órákat, unatkozik, és elkezd magának érdekesebb elfoglaltságokat keresni. Általában gyorsabban dolgozik, mint a többiek, zavarni kezdi az órát, beszélget, játszik, olvas, esetleg feláll valamilyen mondvacsinált ürüggyel, csak hogy végre mozoghasson egy kicsit. Az ilyen gyerek képes kitartóan figyelni, amennyiben újdonság utáni igénye kielégítésre kerül. Cselekvése mindig célra irányul, bármit is csinál, abban nagyon hatékony. Oka: A hiperaktivitás igazából személyiségjellemzőnek tekinthető. Maga a gyerek nem tekinthető problémásnak, viszont személyiségéből adódóan könnyebben kerül zűrös helyzetekbe. Pedagógustól, szülőtől egyéni megközelítést igényel, s ha ezt nem ismerik fel zavart állapotok, sikertelenség épülhet rá. Hipermotilitás jellemző tünetei: Figyelme nem tartós, nehezen rögzíthető. Nincs az az érdekes téma, amely hosszan lekötné, állandóan elkalandozik. A gyerek tevékenysége nem célra irányul, jár keze, lába, állandóan matat, mocorog, nem tud a helyén megülni., de nem végez értelmes tevékenységet. Mindig kapkod, siet, mégsem végez el semmit időre Az óvodai foglalkozás, vagy iskolai óra menetét zavarja, mert állandó matatása, mozgása nagyon irritáló felnőttnek, gyereknek egyaránt. Előfordul, hogy kiváltja a többi gyerek agresszióját. Alacsony a tolerancia szintje, a frusztrációt rosszul tűri, nagyon fáradékony, nagy az alvásigénye. Oka: A hipermotilitás súlyos éretlenségi tünet, az idegrendszer szervezetlenségéről tájékoztat. A gyermek akaratától független állapot, ezen változtatni szorgalommal, akarattal nem lehet, ezért büntetni teljességgel értelmetlen. A büntetés még azt a kicsi kedvét is elveszi a hipermotilis gyereknek a tanulástól, ami addig a sok kudarc ellenére megmaradt. A magatartászavarok megjelenési formái és okai igen változatosak lehetnek. Számos oka lehet. Többek között közvetlenül az idegrendszer súlyos éretlensége, vagy kialakulhat másodlagos tünetként, mintegy ráépülve a tanulási nehézségekre. Ilyenkor a gyerek az állandó stresszt és kudarcot okozó helyzeteket igyekszik elkerülni, például bohóckodással, hisztivel, vagy a társai ellen irányuló agresszióval. A viselkedészavart mutató gyermekek jellemzője:
A tünetek két nagy csoportba sorolhatóak:
|
Érzékszervek fejlesztése
Szervezetünket folyamatosan érik ingerek a külvilágból és saját testünkből egyaránt. Érzékszerveink útján a látás, a hallás, a mozgás- és bőrérzékelés, a hőmérséklet sokféle csatorna, ahonnan az ingerek érik egyszerre testünket. Ezeknek nem csak a felfogása de összerendezése is sokszor nehéz feladatot jelent. Az egyes érzékszervek működésében, és az érzékletek összerendezésében felléphetnek nehézségek. Az érzékletek összerendezésének – a szenzoros integrációnak – a zavara, képtelensége az idegrendszer éretlenségének a következménye. Ezek az érzékek már a korai magzati állapotban működni kezdenek. A magzat – egyensúlyszerve, a belső fülben lévő labirintusszerv segítségével – már 8-10 hetes korában észleli a gravitáció változásait, és képes ezekre mozgással válaszolni. Ezek az érzékek már a korai magzati állapotban működni kezdenek. Az érzékszervek fejlesztése elsősorban a legősibb érzékek, a tapintás- és az egyensúlyérzék ingerlésén keresztül juttatjuk el a gyereket egy magasabb idegrendszeri integrációs szintre.
Később a látás, hallás érzékelése, figyelme, differenciáló képessége, valamint a ritmusokat, sorokat alkotó hallás, látás élmények összerendezése a feladat. A hangok, képek felismerése, elkülönítése, a ritmusok gyakoroltatása nélkülözhetetlen és élvezetes játéktevékenység, mert ezzel segítjük a gyermek írás,olvasás képességének kialakítását. A figyelem, a koncentráció, az emlékezet erősítése - komplex kognitív terápia
Ha a gyermek nem képes arra, hogy egy-egy szót, szótagot kihalljon szólistából vagy ismert szövegből, nem tudja megtalálni az elrejtett formákat, a gyakran ismétlődő jeleket, ha a látás vezérelte mozgásokban, rajzos feladatokban feltűnően sok hibát ejt, elemi vonalvezetése iránytartás nélküli, a vizuális, valamint az érzékszervek együttes szervező, rendszerező emlékezeti részpróbáiban mechanikusan rakosgat, figyelme, feladatmegértése, együttműködése hullámzó, akkor erre a fejlesztő folyamatra a szülő és a szakember együttműködésével igen nagy szükséges van.
A fejlesztés a sindelari koncepció szerint történik, amikor a gyakorlást a "gyökereknél" kezdjük, azon a szinten, ahol a kognitív képesség még megfelelően működik. Akkor is innen indul a foglalkozás, ha ez a szint a gyermek életkorához képest igen alacsony. Ennek a szintnek a felmérése az első találkozások alkalmával megtörténik. A foglalkozások a szülő aktív együttműködésével naponta max. 10 percet vesznek igénybe, A minimum hat-nyolc hónapot igénybe vevő kognitív terápia egyik fontos elve a folyamatosság. A fejlesztés az ismeretszerzés legfontosabb területeire terjed ki. Ezek:
A mozgásfejlődés
A mozgásfejlődés és vele együtt az idegrendszer fejlődése szigorú hierarchia szerint valósul meg. Ha ebbe a hierarchikus fejlődésbe hiba csúszik, a központi idegrendszer valamely területe nem fejlődik megfelelően, maga után vonja a ráépülő összes terület, így a nagyagykérgen keresztül a gondolkodási folyamatok problémáit is.
Csecsemőknél az ősibb kialakulású területek fejlődésével egyre újabb és újabb mozgásformák jelennek meg. A mozgás a világgal való kapcsolatfelvétel első formája a baba számára. Kisgyermekkorban erre épülnek rá az emberre jellemző kommunikációs formák: a beszéd, majd később az olvasás és írás. Ha kimaradnak egyes lépések, esetleg nincs elegendő idő, tér vagy lehetőség a gyakorlásra, akkor hibák csúszhatnak a fejlődésébe. Az idegrendszer egyes területei alulszervezetté válnak, amelynek következményei legtöbbször az iskolában jelennek meg tanulási nehézség formájában. Kézenfekvő, hogy ebben az esetben, a fejlesztésben is kulcsfontosságú szerepe lesz majd bizonyos mozgásformák gyakoroltatásának. Mozgásos játékok, mesék, dalok segítik az élményt szerző gyakorlatokat, amelyeket a mozgásterápia számos kelléke egészít ki az egyensúly fejlesztő eszközöktől az egyszerű ugróiskoláig. A mozgásfejlesztés során nagy hangsúlyt kap a testvázlat, testtudat kiépítése, valamint a különöböző játékos tevékenységekben a térbeli tájékozódás biztonságának kialakítása |
A tanulás korszerű módszereinek elsajátíttatása kisiskolás kortól
Számos egyetemista számol be arról, hogy csak egyetemi évei alatt sikerült a tanulást igazán hatékonnyá tennie, korábbi éveiben nehezen, nagy erőfeszítések árán, nem igazán örömmel tanult.
Pedig a tanulás módszereinek kialakulása már a kezdeti iskolás évekre datálódhatna. Sajnos ezeknek a tudatos átadása nem jellemzője a mai közoktatási eljárásoknak. Sok tanulási probléma, nehézség és a vele együtt járó sikertelenség megelőzhető lenne a tudatos, örömszerző tanulási módszerek minél korábban történő elsajátításával. Programunk ezt kívánja elősegíteni a már kialakult tanulási szokások feltérképezésével, a személyre szabott tanulási módszerek ajánlásával és gyakoroltatásával. Ne nyugodjunk bele, hogy gyermekünk számára a tanulás nehéz, örömtelen, mert a felfedezés, a kipróbálás öröme a gyermeki személyiség sajátja, csak mi magunk felnőttek „rontjuk el” a kényszerű, száraz gyakoroltatással, a sikerélmények, a gratuláló mosoly nem megfelelő mennyiségű nyújtásával. Dyslexia prevenció, írás-olvasás-számolás nehézségeinek korrekciója
A dyslexia kialakulásának okairól keveset tudunk, de abban minden szakember egyetért, hogy nagyon fontos a fejlesztést minél előbb elkezdeni, mert a rossz olvasási technikák az idő múlásával egyre jobban bevésődnek, egyre inkább rögzülnek, így egyre nehezebbé válik a javítása.
A dyslexiások sok esetben kreatívabbak, nem szavakban hanem képekben gondolkodnak, könnyebben felismerik a problémák összefüggéseit. Ha a dyslexia jó hatásait sikerül megtartani, a rosszakat pedig javítani, akkor a gyermek kiemelkedően tehetségessé válhat. Feltűnő, hogy az írás-olvasás nehézségeinek korrekciója mennyire a korábbi területek együttes fejlesztésének alapjaira épül. Így: - az analízis-szintézis képessége, - a betűismeret, - az olvasási készség, - az emlékezet, - a szerialitás (sorrendiség), - a szövegértés, - a tájékozódás területeit célozza meg. A dyscalculia - a számolás képességének zavara, vagy gyenge volta nem magyarázható szellemi fogyatékossággal, vagy a nem megfelelő oktatással. Legalább olyan gyakori a gyermekek körében, mint az írás- vagy olvasászavar. Kulturális okokból bocsánatosabb bűnnek tartjuk azt, ha egy gyereknek nehézségei vannak a matematikával, mintha nehezen olvas, vagy csúnyán, rossz helyesírással ír. A zavar vonatkozik alapvető feladatokra (összeadás, kivonás, szorzás, osztás), valamint érintheti az absztraktabb folyamatokat is.
A tanulási zavarok mint a dyslexia, dysgraphia és dyscalculia nem fertőző betegségek, amit a gyerekek elkaphatnak egymástól. Igazából csak tünetek, amelyek sokféle okra vezethetők vissza. Terápiájukban fontos, hogy megtaláljuk a kiváltó okot és az ennek megfelelő területeket fejlesszük, különben nem várhatunk tartós javulást az iskolai teljesítményben. A korrekciós folyamat itt sem nélkülözi a szülő tudatos együttműködését, a gyermeki személyiséget és a fejlesztő folyamatot megerősítő otthoni foglalkozást. Természetesen a korábbi negatív tapasztalatok elkerülése érdekében itt is a játékos megoldások vezetnek eredményre, hiszen a zavarok leküzdésének egyik módja a kialakult stresszhelyzetek oldása a gyermekben és a szülőkben egyaránt. |
